1. Az idő és a pénz az üzleti életben kiemelt jelentőségű.
Egyáltalán nem mindegy, hogy akár több tíz millió forintos vita esetében is a hosszadalmas és pénzigényes bírósági eljáráshoz képest a mediáció elenyésző idő alatt, alacsony költségű megoldást kínál.
Az üzleti mediációra is igaz, hogy sokkal kevésbé formális, az információk az érintettek körén belül maradnak, kényelmesebb körülmények között folytatható le a vita, mint a bíróságon.
2. "Minden problémára van ezerféle megoldás. A megoldás csak kreativitás kérdése."
Az üzleti mediáció egy olyan hatékony konfliktuskezelési technika, amelynek alkalmazása lehetséges
- új, induló vállalkozások esetében,
- már működő cégeknél,
- vitába keveredett cégek/üzleti partnerek között, az alábbi vitás esetekben:
- munkáltató és alkalmazott közötti vita,
- alkalmazottak közötti vita,
- munkaszervezési konfliktusok,
- cégvezetésen belüli személyi problémák, ellentétek,
- bevétel elosztás, profit megosztás, befektetési alternatívák,
- munkahelyi zaklatás és visszaélés,
- szerzői jogi viták, szellemi termékek tulajdonjogának vitája,
- felszámolás és cégmegszüntetés esetén.
Az üzleti mediációnál különös jelentőséget kaphat az a tény, hogy a vita ilyen módon történő rendezése megkíméli a céget attól, hogy vitájuk nyilvánosságot kapjon és ezzel például üzleti jó hírnevük sérüljön, vagy nem kívánt kontextusban kerüljön be a sajtóba. További előnyt jelent, hogy a közvetítés ideje alatt is folyhat a munka, nem kell azt - mint egy esetleges per, vizsgálat idejére - felfüggeszteni.
Mely ügyekben várható sikeres közvetítés:
- a felek motiváltak a probléma megoldásában,
- fontos a további együttműködés, a gyorsaság, a titoktartás,
- egyik fél sem akar bírósági eljárást, nem biztosak a bírói döntésben,
- nincs nagy pozícióbeli különbség közöttük,
- személyesen érintettek a felek a vitában.
Nem érdemes mediátorhoz fordulni, ha:
- egyik fél egyáltalán nem hajlandó erre,
- nem a megoldás, hanem az igazságszolgáltatás a fontos,
- precedenst akarnak termteni, példát statuálni,
- jogsértésre szeretnék felhívni a figyelmet.
Érdekviták a bíróságra nem vihetők, és nem tartjuk célszerűnek abban az esetben sem oda fordulni, amikor a jogkérdés alárendelt szerepet játszhat adott vita rendezésében, illetve amikor a jogerős bírósági döntésnek nem lehet majd a gyakorlatban érvényt szerezni.
3. A peres eljárás főbb jellemzői
- A sérelmek fenn maradnak
- Az üzleti kapcsolat megszakad
- A tényállást bizonyítani kell
- Bizonyításhoz tanuk (rokonok, ismerősök) kellenek
- Érzelmi hatások, befolyások a felek magatartására
- A bíró a döntéshozó
- Csak megjelölt kérdésben döntenek
- Vizsgálják a jogellenességet, felróhatóságot
- Nyilvános, hosszadalmas, költséges
- A döntés érvényesíthetősége bizonytalan lehet
- Egyik fél szükségszerűen vesztes
4. A mediáció legfőbb előnyei a szerződéses kapcsolatokban
- A felek kapcsolatának helyreállítása, az üzleti kapcsolatok tovább élése.
- Költségkímélés, nagyságrendekkel alacsonyabbak a költségei a peres eljárásnál, és nincs eljárási illeték sem.
- Időfaktor szerepe, maximális hossza négy hónap.
- Kötetlen, kevésbé formalizált, gondosan felépített eljárás, amelynek minden eleme a végcél - a kölcsönös előnyökkel kecsegtető kompromisszum - elérése érdekében lépésről-lépésre következik.
Miért mediáció?
A vita elmérgesedésével egyre csökken a racionális mérlegelés szerepe, és nő a másik fél legyőzésének motivációja, a "kerül, amibe kerül" szemlélet válik dominánsá. Ilyen esetben sokat segíthet egy harmadik, pártatlan és semleges féllel történő konzultáció. Ez a harmadik személy a mediátor, aki segít a közös érdekek megtalálásában, illetve az igények megfogalmazásában és ezen az alapon a konfliktus megoldásáan. A feleket a mediáció kiszakítja a vita jogi kereteiből, érdekeket, igényeket és célokat vizsgál. Nem kényszeríti a feleket a jog gyakran szűk keretei közé. Itt meg lehet beszélni azt is, ami nem bizonyítható, de a felek előtt tudottan igaz. Lehet a jogi eszközökön túlmutató megoldásokban gondolkodni.
5. Mediáció a társasági jog területén
A mediációval létrejött egy alternatív fórum olyan esetekre, amikor a felek maguk nem tudják megoldani a konfliktust, de mégsem kényszerülnek az érdekeiket adott esetben nem szolgáló bírósági (választottbírósági, cégbírósági, rendes bírósági) eljárás kezdeményezésére.
Egy elszámolási vita bíróság helyett mediációs eljárásban úgy is lezárulhat, hogy a vitás felek megállapodnak valami egészen másban, például az egyik fél magára vállalja lakáshelyzet rendezésével kapcsolatos költségeket és ügyintézést, illetve segít a költözködésben is.
Ügyvédek és bírók a megmondhatói, hogy bírósági perek sokasága mennyire alkalmatlan a viták megoldására.
A társasági jogban előforduló perekben a bíróság csak szűk körben vizsgálódhat. A cég tagjait legtöbbször szoros, anyagi érdekeken alapuló, de érzelmekkel átszőtt kapcsolat fűzi össze, ezért alapvetően fontos a konfliktus hátterének feltárása, a vita lényegének megértése, a felek rejtett érdekeinek, a másik szempontjainak napvilágra kerülése.
Ez teszi ugyanis lehetővé az olyan megállapodások létrejöttét, amelyek valóban a cég tagjainak gazdasági érdekét szolgálják. A bírósági tárgyalóteremben nem hallgatják meg senkinek a búját-bánatát, nincs alkalom arra, hogy a vita lényegét, az ahhoz vezető okokat feltárják. A bíró és az ügyvédek csak a bírósági eljárás szempontjából releváns dolgokra kérdeznek rá jól-rosszul, ezért legtöbbször csak a probléma töredéke kerül felszínre.
Ennek oka, hogy a bíróság feladata nem a konfliktus megoldása, hanem az, hogy a jogszabályokat alkalmazza. Ez az oka annak is, hogy csak olyan ítélet születhet, melyet a jogszabályok lehetővé tesznek, és a felek érdekeit adott esetben sokkal jobban szolgáló megoldások fel sem merülnek.
Tipikus konfliktusforrások a társasági jog területén:
- cégalapítás során felmerült problémák,
- kényszervállalkozások csődje,
- nem megfelelő cégforma választása.
